Bálint Nagy

A Naprendszerünk középpontjában álló Nap időnként napkitöréseket és koronakidobódásokat produkál, amelyek megzavarhatják a rádiós kommunikációt és hatással lehetnek a műholdakra, de nem jelentenek komoly veszélyt.

A nagyobb tömegű csillagok robbanásai, a szupernóvák azonban pusztító hatással lehetnek a közeli bolygókra – írja az FLScience.

Szupernóvák akkor keletkeznek, amikor a Nap tömegének nyolc-tízszeresével rendelkező csillagok elérik életciklusuk végét. Erre példa az 1987-es robbanás a Nagy Magellán-felhőben, amely színes látványosság volt, de nem tett kárt a Földben. A Nagy Magellán-felhő, a hozzánk legközelebbi galaxis azonban a világűr mércéjével mérve nagyon közel van hozzánk – kevesebb mint százezerszerese az általunk látott legtávolabbi galaxis távolságának.

A vizsgálatok szerint a mi galaxisunkban is számos szupernóvát regisztráltak, amelyek közül egyik sem volt hatással a földi életre. A leghíresebb 1054-ben robbant fel (kínai csillagászok jegyezték fel), maga mögött hagyva a Rák-ködöt.

Oldalak: 1 2

Az austini Texasi Egyetem innovatív ideiglenes elektronikus tetoválást fejlesztett ki, amely a fejbőr szőrzetének zavarása nélkül képes leolvasni az agyi aktivitást.

Az elektroenkefalográfiához vezetékekkel ellátott elektródákat kell elhelyezni a beteg fején, ami nem mindig kényelmes a beteg számára. A polimer vezetőkön alapuló új biokompatibilis folyékony tintának köszönhetően az ideiglenes tetoválások közvetlenül a bőrre (akár a hajon keresztül) kerülnek fel, majd elektródaként működnek.

Oldalak: 1 2

A tudósok fontos felfedezést tettek az őskori művészetről a nyugat-spanyolországi Maltravieso-barlangban talált, kezeket ábrázoló stencilezett képek vizsgálatával.

A kutatók modern urán- és tórium kormeghatározási módszerekkel meg tudták határozni a sablonokon lévő karbonátos kéreg minimális korát. Kiderült, hogy a természetes pigmentek felhasználásával készült ősi lenyomatok legalább 6000 évesek, némelyikük pedig akár 66 700 éves is lehet – számolt be az IFLScience.

Oldalak: 1 2

A Cambridge-i Egyetem megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy a múltban óceánok léteztek a Vénuszon. A titokzatos bolygó légkörében, amely főként szén-dioxidból áll, nincs elég vízgőz a hipotézis alátámasztásához.

Korábban a sci-fi írók a Vénuszt óceánokkal és mocsarakkal teli világként ábrázolták, de az új bizonyítékok arra utalnak, hogy a bolygó mindig is forró és száraz volt. Ha valaha volt is víz a Vénuszon, az valószínűleg nagyon korán eltűnt.

Oldalak: 1 2

Bár a repülő robotok jelentős alkalmazási lehetőségeket rejtenek magukban, hasznosságuk korlátozott, ha leszállás után nem tudnak az egyenetlen terepen mozogni. A svájci EPFL Egyetem szakemberei által kifejlesztett új kísérleti robot a varjak mozgását utánozva képes megbirkózni ezzel a problémával. Erről a Nature című szaklapban jelent meg publikáció.

Megjegyezzük, hogy a robot neve RAVEN, ami a Robotic Avian-inspired Vehicle for multiple ENvironments (robotikus madár-ihletésű jármű többféle környezethez) rövidítése.

Bár úgy tűnhet, hogy szárnycsapkodással repül, valójában egy propeller és két félig rögzített szárny hajtja.

Oldalak: 1 2