A Naprendszerünk középpontjában álló Nap időnként napkitöréseket és koronakidobódásokat produkál, amelyek megzavarhatják a rádiós kommunikációt és hatással lehetnek a műholdakra, de nem jelentenek komoly veszélyt.
A nagyobb tömegű csillagok robbanásai, a szupernóvák azonban pusztító hatással lehetnek a közeli bolygókra – írja az FLScience.
Szupernóvák akkor keletkeznek, amikor a Nap tömegének nyolc-tízszeresével rendelkező csillagok elérik életciklusuk végét. Erre példa az 1987-es robbanás a Nagy Magellán-felhőben, amely színes látványosság volt, de nem tett kárt a Földben. A Nagy Magellán-felhő, a hozzánk legközelebbi galaxis azonban a világűr mércéjével mérve nagyon közel van hozzánk – kevesebb mint százezerszerese az általunk látott legtávolabbi galaxis távolságának.
A vizsgálatok szerint a mi galaxisunkban is számos szupernóvát regisztráltak, amelyek közül egyik sem volt hatással a földi életre. A leghíresebb 1054-ben robbant fel (kínai csillagászok jegyezték fel), maga mögött hagyva a Rák-ködöt.
