Természet

2020 őszén látványos kalandot élt át egy bója Brit Columbia partjainál, amikor egy „gyilkos hullám”, a később Yuklulet-hullámnak nevezett hullám megemelte. Ez a kolosszális, 17,6 méter magas vízfal körülbelül háromszor magasabb volt, mint a környező hullámok, és az egyik legextrémebb óriáshullám volt, amelyet valaha is feljegyeztek.

A gyilkos hullámok kifejezés a hirtelen megjelenő hatalmas hullámokra utal, amelyek súlyos károkat okozhatnak a hajókban és a tengeri szerkezetekben. Az első tudományos bizonyítékot az ilyen hullámok létezésére 1995-ben kapták, amikor egy 26 méteres Draupner-hullám csapódott egy norvégiai olajfúrótoronyba.

Bár sem a Yuklulet-hullám, sem a Draupner-hullám nem okozott jelentős károkat, a történelmi feljegyzések tele vannak a gyilkos hullámok pusztító hatásairól szóló beszámolókkal.

Oldalak: 1 2

Az ENSZ szakértőinek új tanulmánya szerint az elmúlt 30 év során India területének egyharmadát kitevő terület vált szárazfölddé – sivatagos övezetekké, ahol a mezőgazdasági tevékenység rendkívül problémás – az elmúlt 30 évben.

Egy ENSZ-tanulmány szerint ezek a területek ma már a bolygó szárazföldi területének akár 40 százalékát is kiteszik, az Antarktisz kivételével.

Jelentésükben a tudósok kimutatták, hogy Afrika 1990 és 2015 között a növekvő szárazság miatt GDP-jének mintegy 12%-át veszítette el. Becsléseik szerint az előrejelzések még rosszabbak, mivel Afrika GDP-jének további mintegy 16 százalékát fogja elveszíteni, Ázsia pedig közel kerül ahhoz, hogy GDP-jének mintegy 7 százalékát veszítse el az elkövetkező években.

Oldalak: 1 2

Az Indiai-óceánban található francia Mayotte szigetén a pusztító Chido ciklon katasztrofális következményeit tapasztalják. Francois-Xavier Bieville helyi prefektus szerint a halálos áldozatok száma elérheti a több százat, de akár a több ezret is – írja a Metro.

A ciklon tönkretette az infrastruktúrát, és a szigetet kommunikáció nélkül hagyta. Eddig 11 ember halálát erősítették meg, kilenc ember állapota válságos, és több mint 246-an sérültek meg. A katasztrófavédelmi szolgálatok a halálos áldozatok számának további növekedésére figyelmeztetnek.

Oldalak: 1 2

A tudósok mennyiségi értékelést végeztek a mikroműanyagok által okozott légköri szennyezésről egy városi területen. A kísérlethez az új-zélandi Auckland nagyvárost választották. Kémiai festékek és hőkezelés segítségével sikerült azonosítani a legkisebb – akár 10 mikronos – részecskéket. A kapott adatok szerint évente 74 tonna mikroműanyag sodródik Auckland levegőjében, ami 3 millió műanyag palackkal összemérhető.

A kimutatott mikroszemcsék főként polietilén (PE), polikarbonát (PC) és polietilén-tereftalát (PET). Ezeket az anyagokat a csomagolásban, az elektronikában és az építőiparban használják.

Oldalak: 1 2

Egy új tanulmány szerint a Jeges-tenger 2027 nyarára időszakosan teljesen jégmentessé válhat. Ez az előrejelzés több mint 300, különböző éghajlati forgatókönyveket figyelembe vevő szimuláció elemzésén alapul.

A tudósok szerint az Északi-sarkvidék akkor tekinthető jégmentesnek, ha a Jeges-tenger jégtakarója 1 millió négyzetkilométer alá csökken – írja az IFLScience.

A sarkvidéki tengeri jég 1978 óta évtizedenként 12 százalékkal zsugorodik. A jégmentes napok a következő három-hat évben válhatnak valósággá, de a tudósok megjegyzik, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden nyáron nem lesz jég az Északi-sarkvidéken. Az ilyen események eleinte ritkák lesznek, de gyakoriságuk a következő évtizedekben növekedni fog.

Oldalak: 1 2